Érthetetlen biomassza-beruházásra készülnek Szegeden

A lakossági fórumra Ménesi Imre képviselő, Szabó Sándor városi kabinetfőnököt, Bohács György, országgyűlési képviselőt és Kóbor Balázs független szakértőt hívta meg a lakók tájékoztatása érdekében.

Lakossági fórumot hívott össze Ménesi Imre szegedi képviselő Szegeden egy új energetikai beruházás megtárgyalása érdekében. Az eseményen 100 főnél többen vettek részt, igen csípős hangulatban. Egy új a távhőellátást támogató projekt értelmében ugyanis egy biomassza-erőműlétesítésre kerülhet sor Szeged lakótelepekkel zsúfolt negyedének központjában.

A tervezett beruházást nemcsak a lakók, hanem több szakértő is nehezményezi, mivel az erőmű megvalósíthatósági dokumentumaiba a tervdokumentumok tulajdonosa a Szegedi Hőszolgáltató Kft. nem enged betekintést, így nem ismertek többek között azok a peremfeltételek sem, amelyek egy ilyen beruházás üzemeltetésével járnának, nem beszélve arról, hogy a Szegedi adottságok elsősorban geotermikus és napenergia-beruházásokat indokolnának, ami a lakókörnyezet ilyen formájú beavatkozásával nem kellene járjanak.

A lakossági fórumra Ménesi Imre képviselő, Szabó Sándor városi kabinetfőnököt, Bohács György, országgyűlési képviselőt és Kóbor Balázs független szakértőt hívta meg a lakók tájékoztatása érdekében. Az eseményen Bohács György a FIDESZ frakcióvezetője, a beruházásban is érintett kerület egyéni képviselője, egyben a javaslat sürgősségi előterjesztője és támogatója nem jelent meg, a fórumra így nélküle került sor.

Ménesi Imre még elöljáróban megjegyzi, hogy a sürgősségi előterjesztések a közgyűlés előtt három nappal történnek, a rövid időtartam miatt azonban már nincs ilyenkor lehetőség azok érdemi, szakértői értékelésére, éppen ezért nem is szokás ilyen horderejű témákat ebben és ilyen formában beterjeszteni. A képviselő hangsúlyozza, hogy ő és frakciója minden tekintetben a rezsicsökkentés mellett érvel, ám ennek biztosításához szükséges lépések terén fontosnak tarja a diskurzust.

Sötét szegedi politikai kép

Szegeden úgy alakult, hogy a politikai mérleg nyelve a Jobbik lett. A szocialista városvezetés és az ellenzékbe kényszerült kormánytöbbség rendre döntetlen szavazataikkal adnak esélyt a szélsőjobboldali pártnak a vitás kérdések eldöntésére. Ez most sem történt másképpen, április 12-én a szegedi hőellátást célzó biomassza alapú energetikai fejlesztés tervét a 12 tagú FIDESZ-KDNP frakció mellet az 1 tagú JOBBIK is megszavazta, így egyetlen szavazattöbbséggel elindult egy máig ismeretlen éppen ezért érthetetlen alapokon álló energia-projektet Szegeden. A tervet a szocialista frakció nem támogatta, mivel a megvalósítás műszaki tartalma, környezeti hatásai, gazdasági számításai nem ismertek, a FIDESZ-KDNP-JOBBIK által támogatott kivitelező pedig tulajdonosi döntésre hivatkozva elzárkózott az adatok biztosításától. Botka László Szeged Város Polgármestere nem írta alá a javaslatot és április 26-ára megismételt közgyűlést hívott össze.

Ménesi Imre a megnyitóbeszédét egyszerű költői képpel indította, megkérdezte a lakóktól, hogy volt-e bárki akit megkerestek a környéken a tervezett beruházás kapcsán a támogató pártok, a távhőszolgáltató, vagy a kivitelező részéről? Mivel ilyen vendég nem volt a fórumon Ménesi Imre a kormány társadalmi egyeztetésre vonatkozó ígéreteinek ellentmondásaira hívta fel a megjelentek figyelmét, némileg eufemizálva egyes lakók csípős megjegyzéseit.

Ezt követően Ménesi Imre elmondta, hogy a sok kérdés mellett a képet tovább homályosítják az olyan ígéretek szintjén álló kijelentések is, amelyek a rezsiköltségek várható változására utalnak, eszerint az új beruházással "talán" elérhető lesz az, hogy a hőszolgáltatás költsége ne olyan mértékben emelkedjen, mint a gáz ára, részletes tartalom ismeretlensége azonban csak ígéret szintjén konzerválja e kijelentéseket.

A tervezett erőműről elöljáróban csupán azt lehet tudni, hogy megközelítőleg 15%-át váltaná ki a jelenlegi gáz alapú távfűtésnek, amit 3 darab 5 MW-os biomassza-kazánnal biztosítana. Az erőmű az előterjesztés szövege szerint nagyjából 19-20.000 t/év faapríték- és erdei vágástéri hulladék égetési kapacitással üzemelne. A beruházás a Szegedi Közlekedési Társaság telephelyén valósulna meg egy közeli fűtőmű összekapcsolásával, a lakótelepek, iskolák és óvodák közvetlen szomszédságában.

Ménesi Imre megjegyzi itt, hogy a vágástéri hulladékot máshol mocsárfának nevezik, ami többek között a visszavonuló folyók elöntési területein maradt nedves, iszapos fatörmelékre utal. Ménesi Imre szerint a környéken fellelhető törmelékek Rókusra történő szállítására is sor kerülne, aki hozzátette, hogy ez évente ezer körüli 40 tonnás tehergépjárművet jelentene, éppen annak a városnak a lakóövezetében, ahonnan végre sikeresen kitiltásra kerültek a városi levegőt szennyező és közutakat erodáló nehéz gépjárművek.

Ezt követően Botka László Polgármester képviseletében Szabó Sándor ismertette a városvezetés álláspontját a tervezett beruházás kapcsán, amely szerint a kabinet egyértelműen ellenzi az elképzelést. Szabó Sándor megjegyezte, hogy ilyen számukra is megdöbbentő előterjesztés a szegedi közgyűlésben még nem látott napvilágot. Mint mondta, elképesztőnek tartja, hogy egy ekkora horderejű döntésből, ami több tízezer szegedi család életét érinti, az itt lakók egyeztetése nélkül történjen intézkedés. Szabó Sándor meglátása szerint az ilyen erőműveknek a külvárosban a helyük, majd felhozta példának Szombathelyet, ahol egy hasonló kezdeményezést a lakosság fellépése sikeresen megakadályozott.

Ménesi Imre emellett kitért a Szegedi Tudományegyetem nemrég induló geotermikus fejlesztésére, ahol a helyi energetikai potenciálok a lehető legoptimálisabb formában kerülhetnek kiaknázásra. Ennek során pedig érdemi távhőköltség-csökkentés valósulhat meg. Szabó Sándor az olcsóbb hőszolgáltatás és az alacsonyabb rezsiköltségek szempontjait figyelembe véve jelezte, hogy kezdeményezték már korábban is a Szegedi Távhőszolgáltató gáz alapú rendszereinek részleges kiváltását geotermikus energiával. Mint mondta, ehhez egy egyszerű, az SZTE kiválasztási szempontjait követő pályáztatást javasoltak, ahol csakis az a cég nyerte volna meg a hőszolgáltatást, amelyik garantáltan a legalacsonyabb díjak mellett vállalta volna annak biztosítását, azonban ezt a javaslatot a szegedi jobboldali frakciók elutasították, amiből két dolog következtethető Szabó Sándor szerint, Bohács Zsolt és társainak takargatni valójuk lehet, vagy egy olyan érdekcsoportot képviselnek, ami csak az ő érdekkörükbe tartozik - tette hozzá.

Szakértői állásfoglalás nem lehet a tervek ismeretlensége miatt

A felszólalók között Kóbor Balázs a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter igazgatója egyben a Szegedi Tudományegyetem munkatársa is jelen volt, aki annak a cégtömörülésnek is képviselője, amely az SZTE új termálenergia-projektjét megalapozó terveket készítette el, emellett több környékbeli város hasonló beruházásaiban tevékenykedett.

Mint mondta, az előterjesztéssel kapcsolatosan ő is csak annyit tud, mint bárki más. Kóbor Balázs szerint az a legnehezebb, hogy szakmai érveket soroljon egy olyan beruházás mellett, vagy ellen, amiről nem lehet tudni, hogy micsoda. Ezt követően a hazai és szegedi lehetőségekről beszélt, valamint a termálvagyon vízkészleteiről.

A szakértő említést tesz arról, hogy 2009 környékén már készült egy részletes tanulmány a Szegedi Távhőszolgáltató részére, a geotermikus hőszolgáltatáshoz szükséges kitermelő kutakról, ám ez a tanulmány is titkos, a kivonat jellegű nyilvános dokumentumot pedig nincs lehetőség szakmai mélységében elemezniük. A szegedi termálkörök esetében minden dokumentum nyilvános és hozzáférhető, holott ugyanabba a pályázati konstrukcióba kerültek be, mint a biomassza-erőmű tervei - tette hozzá. A szakértő a kapacitásokat és a felhasznált biomassza mennyiséget figyelembe véve korrigálta Ménesi Imre képviselő kijelentését, mint mondta napi 100 t körüli alapanyag utánpótlása nem megoldható a hordalékfákkal és aprítékokkal, ehhez fás szárú energiaültetvényekre van szükség, ami azonban a lakóövezeten kívüli aggályokat is felvet. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem ellenzője a biomasszának, csak számtalan más lehetőség adott annak optimálisabb alkalmazására. Példaként Ásotthalmot hozza fel, ahol ki lehetne alakítani önkormányzati fűtőművet a környéken található hatalmas erdőgazdaságok, valamint a Nemzeti Park óriási nádasainak kiaknázására. Úgy tűnik korjelenség az, hogy ahol lehetőség van, ott nem élnek vele, ahol pedig jobb megoldások lennének biztosíthatók, ott a kevésbé jobbak kapnak hátszelet.

Dr. Kóbor Balázs beszéde (vágatlan)

Kóbor Balázs szerint van más alternatíva, azaz nem feltétlenül biomassza-erőműben és közvetlen háztartási melegvíz-kitermelésben kell gondolkodni Szegeden, hiszen jó példaként szolgál épp a városban hamarosan elinduló két termálkör is. Ezekben a rendszerekben a teljes vízmennyiség visszasajtolásra kerül a vízadó homokkő-rétegekbe egy valódi fenntartható rendszert biztosítva. Ráadásul a kitermelt termálvizek teljes hőlépcsője kihasználásra kerül, azaz 90oC-tól egészen a 20-30oC-ig, ellentétben a korábbi csak a 90-70oC-os hőtartományú hasznosítástól, aminek során hatalmas hőenergia veszett kárba.

Kóbor Balázs nem érti, hogy az aktív szegedi szakembereket a Szegedi Távhőszolgáltató ilyen kérdésekben miért nem keresi fel és miért csak budapesti szervezetekkel kooperál komoly döntések előkészítése során. A szakértő különösnek tartja ezt a magatartást, minekután számtalan szeged környéki településen láttak és látnak el maguk is ilyen feladatokat, többek között Mórahalmon, Csongrádon, Makón stb.

Forrás: SciArt.eu

Lépjen be a Geotermikus Klaszterbe

Csatlakozzon Ön is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter partnerhálózatához és vagyen rész termálenergetikai projektjeinkben szakértőként, kivitelezőkét, vagy kutatatóként.

Érdekel

Ha nem óvjuk meg vízbázisainkat, a termálenergetikai lehetőségeinket is tönkretesszük.

Dr. Kóbor Balázs
InnoGeo Kft.